Úgy adódott hogy hozzájutottam egy 29er MTB-hoz, a típus most lényegtelen, egy pár éves középkategóriás darab. Aki mostanában töri a fejét bicikli vásárláson, az a bicikliboltban biztosan találkozik a kérdéssel.: jó-jó hogy MTB, de milyen kerékmérettel?
Elsősorban nekik szánom ezt a bejegyzést a tapasztalataimról egy 29er kapcsán.
Bár már nem ez volt az első 29er amivel mentem, de eddig inkább csak a kipróbálás szintjén volt szerencsénk egymáshoz. Hosszabb távon pontokba szedve ezek a tapasztalataim:
Sebesség:
Az első ami eszembe jutott mikor hazatekertem vele, hogy ez bizony gyors, az országútim sebességét közelítettem (azért ez csak egy erős közelítés).
Fék:
Az egyik lámpánál gondoltam megnézem mit tud a fék, ez is meglepő volt. A nagy kerék és hosszabb váz miatt a fékhatás ugyan megvan, de nem akar az első kerékre állni, nem emeli a hátulját. Ez szerintem kevésbé tapasztalt bicikliseknek kifejezetten jó, fékezhetsz nagyobbat az első fékkel, nem esel át a kormányon!
Mozgékonyság:
A fordulékonyság városban pont elég, de például a HÉV átjáróban ahol oda-vissza kell a korlátok között fordulni, nagyon nem akar elférni. A biciklivel kapcsolatos legnagyobb fekete-pont is itt említendő meg.: Nagyon nehéz vele ugratni. Egy padkára feltenni az első kereket legalább olyan nehéznek tűnik mint amikor még suhancként BMX-el tanultam ugyanezt. Szóval nem lehetetlen, de rá kell érezni a technikájára és igazán jókat sose fogsz vele bunny-hopozni.
Nem teljesen ide tartozik, de a bicikli hosszával összefüggő rész az is, hogy lakásban egy rémálom mozgatni. Nem tűnik nagynak a különbség, de ezt bizony saját tapasztalatból tudom hogy pont elég hogy ne férj el vele rendesen.
Tömeg:
A nagyobb testhez picit nagyobb tömeg is társul, ez tekerés közben teljesen észrevehetetlen. Talán induláskor lehet észrevenni kicsit a nagyobb össztömeg és a kerekek nagyobb tehetetlenségéből adódó lomhaságot. Ha folyamatosan mész, akkor ez az érzés teljesen eltűnik. Ahol észreveszed a súlytöbbletet, az talán a lépcsőház, én a második emeletre cipelem naponta ami még kibírható, de nem túl vidám dolog.
A fenti pontokban van jó és rossz rész is, én a magam részéről nem kifejezetten MTB értelmezésben fogom használni ezt a biciklit, arra ott van a 26-os ugrabugra biciklim. Ettől függetlenül egy pozitív csalódás volt, és szeretem.
Amire szerintem nagyon jó, az akár a városi felhasználás a kényelme és sebessége miatt, vagy akár hosszabb távú túrázás. Ehhez csak egy vékonyabb gumit kell felrakni, vagy akár csomagtartót.
Sokan leírták már, hogy biztonságérzetet ad, és ez tényleg így van. Kezdők is bátrabban letérhetnek a betonútról, de komolyabb lejtőzésre azért nem ideális.
Ha elsősorban terepen használnád, XC vagy maraton jelleggel, akkor a drágábbak közül kell bizony választani, mert a közép és az alsó kategória inkább trekkingként értelmezhető mint MTB-ként. A sportosabb gépek értékelése természetesen teljesen más kategória, de ha ilyet keresel akkor valószínűleg tudod hogy erre van szükséged és ez a cikk nem neked szólt 🙂
Régebben már boncolgattam a kerékméret mizériát, esetleg érdemes átfutni ezt a cikket is.