Ma reggel munkába jövet érdekes jelenetet láttam, egy biciklis az úton állt, majd elindult és közben mellé ért egy másik. Az elinduló biciklis az induláshoz egy un. “parasztlengő” elindulási módszert választott, aminek az eredményeképpen majdnem nekiment a mellette eltekerő kollégának. Ennek kapcsán gondoltam leírom hogy nem kell elindulni, aztán persze azt is hogy hogyan kellene. Szerintem.
Szóval hogy miért ne használjuk a parasztlengős technikát.:
Az egyik és legfontosabb hogy szerintem balesetveszélyes, főként ha amúgy se vagy nagyon technikás biciklis. Ugyanis amíg fel nem pattansz a biciklire addig valamennyire biztosan kacsázni fogsz az úton, hiszen rollerezel a gépen és a kormányba kapaszkodva veszel lendületet a lábad átlendítéshez. Másik probléma hogy rollerezés közben ha valami eléd kerül megállni is nehézkes, ha a féket használod tuti elrepülsz a biciklid mellett, ha leugrassz akkor lábbal kell megállítanod a lendületben lévő gép tehetetlen testét 🙂
Ha ezek a veszélyek nem zavarnak, akkor gondolj a biciklidre! A vázat, kereket, hajtókart nem úgy tervezték hogy azt féloldalasan terheld, a legkevésbé se szeretik az alkatrészek ha rollerezve az egyik pedálon ugrálsz! Szerintem többek között ezért nem lehet olyan régi vázat találni ami nincs megcsavarodva, a sok éves parasztlengőzés biztosan elferdíti a vázat ha gyárilag egyenes is volt valaha. Szóval ha lehet akkor ne csináljátok ezt 😉 Ehhez hasonló technológia használata egy esetben megengedett, ha velocipeded van. Bár ez a gép méretétől is függ, de a kisebbekre hasonló technikával fel lehet szállni. Feltételezem hogy kevesen járnak ilyen géppel manapság, aki pedig mégis, annak minden elismerésem és nem szólok bele hogy száll fel 🙂
Vannak egyéb más hibás elindulási technikák is, például ha felülsz a nyeregbe és csak lökdösöd magad, vagy egyik lábbal a pedálon állsz és úgy lökdösöd magad előre. Ezzel a technikával nem fogsz tudni olyan kezdősebességet elérni amivel biztonságosan tudnál haladni, így az indulás szinte biztosan idióta kormány rángatásokkal fog megtörténni. Hegynek felfele meg aztán főleg nem fog menni ezzel a technikával, szóval ezt is hanyagoljuk ha lehet.
És akkor ami szerintem megfelelő technológia az elinduláshoz.:
Ezt leírni kicsit bonyolultabb mint megmutatni vagy megcsinálni, de azért megpróbálom. Az első lépés hogy a váz kerüljön valahogy a lábaid közé. Ha a kerékpár mérete megfelelő a testmagasságodhoz, akkor valószínűleg át tudod lépni a gépet, vagy hátul a nyereg felett át tudod lendíteni a lábad. Ha ezzel megvagy, a lábad között a váz (a bicikli a kerekein áll és nem a földön fekszel lábad között a biciklivel :D), akkor be kell állítani a pedált egy megfelelő pozícióba. Ez kb 45 fok környéke, de semmiképpen se az alsó vagy felső holtpont, hiszen akkor az említett rollerezés lenne az eredmény. Illusztrálnám is, látszik a jó és a rossz megoldás is 🙂
elindulás, jó és rossz megoldás
Szóval az egyik lábad a földön, a másik a pedálon, kormányt fogod nyilván és nem ülsz még az ülésen. Ha elhatároztad hogy elindulsz és persze körültekintettél hogy a forgalom többi résztvevője se legyen veszélyben, akkor a pedálon lévő lábadra terhelj át, ezzel a pedált lenyomva és a mozdulattal egyúttal a nyeregbe is ülhetsz. A földön lévő lábaddal egy kis lökést adhatsz pluszban a pedál lenyomása mellett. Ha mindent jól csináltál, akkor ez a majdnem fél fordulat elegendő ahhoz hogy elérd azt a kezdősebességet amivel már egyenesen tudsz haladni. Hát ennyi az egész, kis gyakorlással elsajátítható.
Amire induláskor még érdemes figyelni persze, az a megfelelő áttétel, de erre előre kell gondolni mielőtt megállsz. Gyakorláshoz mindenesetre egy olyan áttételt válassz, ami egy közepes tempójú haladáshoz megfelel. Ha nagyon nagy áttétellel próbálkozol, akkor nem tudod lenyomni megfelelően a pedált, ha túl kicsivel, akkor nem éred el a megfelelő tempót az első fél fordulattal.
Sok sikert!
