Azt hittem korábban hogy a váltó rendszerekről sokat tudok, amíg meg nem láttam ezt a csodát.:
Egy 1970-es évekből származó biciklin van ez a fura valami, a komplett biciklit itt meg lehet nézni, a kép is onnan származik. Kicsit izgatta a fantáziámat hogy ez vajon miféle szerzet lehet, gondoltam rákeresek és biztos lesz sok kép meg animáció hogy miként is működik. Hát nem. Volt pár találat ugyan, de főként inkább megválaszolatlan kérdésekkel hogy mi is ez meg hogy működik. Hát vettem a fáradtságot és tovább kutattam mert nem szeretem ha van a világban valami aminek a működési elvét nem ismerem. Leírni persze nem olyan egyszerű egy mechanikai alkatrész működését (ahogy képekről megérteni se), de megpróbálom. Szóval a hagyományos láncváltó esetén (ami a mai biciklik nagy részén megtalálható), a kerék tengelyen több különböző méretű fogaskerék van sorban, a váltó ezek közül pakolgatja a láncot a kívánt helyre így változtatva az áttételt. Az egész azon alapszik hogy nagyobb átmérő kisebb áttétel és fordítva. A megoldás legtöbb hátrányát a mai rendszerek már kiküszöbölték, de például az mai napig “problémás” hogy a lánc nem egyenes vonalban halad az áttételek nagy részében ami a lánc gyors elkopásához vezet és a hajtási veszteségeket is növeli. Íme egy szemléltető ábra hogy mire is gondolok:
A Tokheim Speedisc megoldása a láncvonal tekintetében az egysebességes biciklikhez hasonló módon működik, mégis sebesség váltásra alkalmas. De hogy lehetséges ez? Ahhoz hogy változzon az áttétel, más átmérőjű keréken kell hogy fusson a lánc. A tervezők itt ezt nem egymás melletti több fogaskerékkel oldották meg, egész egyszerűen a fogaskerék átmérője változik. Ez pedig azért lehetséges mert igazából ez nem is fogaskerék, hanem egy tányérra különböző átmérőkkel szerelt fogak sorozata. A fogak közül a kívánt áttételnek megfelelő darabokon fut a lánc mivel azok ki-be mozognak, a váltó lényegében azt szabályozza hogy melyik fog sor legyen a lánc vonalában. Leírva ez egy kicsit bonyolultan hangzik nem? Még egy kép a rendszerről ami segít megérteni, itt látszanak a fogak hátulról (a kép innen származik).:
A rendszert tudomásom szerint más gyártó nem használta, valószínűleg a gyakorlatban nem bizonyult használható konstrukciónak. Ennek valószínűleg az lehet az oka hogy sok sebességet ilyen módon nem lehet megvalósítani, gyanítom hogy a fogak is viszonylag hamar beadták az unalmast. Ha valakinek van esetleg ilyen rendszere ami működőképes, akkor ne tartsa vissza magát, szóljon ha ki lehet próbálni! 🙂